A termőterület nagysága:
Az Egri borvidék termelőhelyének teljes területe 22 162 ha, amelyből 18 302 ha I. osztályú. Ebből a hatalmas területből mindössze 4395 ha–t telepítettek be szőlővel.

Egri körzet:
Andornaktálya, Demjén, Eger, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát, Felsőtárkány, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros, Szomolya.

Debrői körzet:
Aldebrő, Feldebrő, Tófalu, Velpelét, Kompolt, Tarnaszentmária településeknél a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei tartoznak ide.

Legjobb fekvései:
Egerben a Nagy Eged, Noszvajon az Áfrika, a Tekenőhát, a Nagygalagonyás, Egerszóláton a Tóbérc és a Tagi dűlők.

Klíma:
Éghajlata a Mátraaljáéhoz hasonló viszonylag későn tavaszodik, meglehetősen rövid a tenyészidő. A borvidék az ország több borvidékénél hűvösebb (átlagos évi közép-hőmérséklet 10,1 °C).

Fő talajtípusok:
Nagyon változatos talajokkal találkozunk: triász mészkövön, dolomiton, agyag palán, vulkáni eredetű miocén riolittufán, délebbre kavicson alakultak ki a jellegzetes barna erdőtalajok.

Legnagyobb területen termesztett szőlőfajták:
Fehérszőlőből a Lányka, Olaszrizling, Ottonel, Muskotály, Rizlingszilváni, Szürkebarát. Kékszőlőből a Kékfrankos, Kékoportó, Cabernet Sauvignon, Cabernet Franc, Merlot és Zweigelt.

Borstílus:
A fehér és vörösborok aránya szinte kiegyenlített a borvidéken. A termőhelyi adottságok és a fajtaösszetétel alkalmassá teszik a borvidéket arra, hogy fehérborban karcsú, magasabb savtartalmú száraz borokat készítsenek, de nagyobb minőséget adnak azok a fajták melyeket, fahordós érlelést követően magasabb alkoholtartalommal, időnként kevés maradék cukorral palackoznak. Az előbbiek gazdag illatvilágukkal, az utóbbiak telt húsosnak tűnő struktúrájukkal, olajos simaságukkal gyönyörködtetnek. Ugyanezt a szinte krémes textúrát találjuk a koncentrált, erősen hozamkorlátozott szőlőkből származó vörös borokban fajtára való tekintet nélkül. Bár nagy tapasztalatokkal még nem rendelkezik a borvidék, de valószínű, hogy a kékfrankos, syrah, és a pinot noir fajták borai jobban érzik magukat ezen a hűvösebb klímán, mint a bordeauxi-stílusú cabernet franc, cabernet sauvignon, illetve a merlot. A bikavér borok nagy minőség esetén megkívánják a 2-3 éves pihentetést, de ugyan ez ajánlott az egyéb égetett kishordókban érlelt boroknak is. Az egyszerűbb mindennapi fogyasztásra szánt egri vörösborok kissé szikárak, olykor savhangsúlyosak. Az utóbbi időben a legnagyobb fejlődést mutató borvidékünk. Ez főleg a befutott termelők új ültetvényeinek termőre fordulásában, ezáltal kifogástalan szőlő alapanyag megjelenésében nyilvánul meg. Ugyancsak nagy lépést tett Eger azon az úton, amely a ,,védett eredetű” kategóriába tartozó borok, elismerését jelenti.