A Badacsonyi borvidék termőterületének nagysága:
Szőlőtermesztésre alkalmas terület a borvidéken, a termőhelyi kataszter osztályba sorolása szerint: összes lehetséges telepítési terület: 4236 ha ebből I. osztályú 3722 ha. A jelenlegi beültetett szőlőterület 1790 ha, ebből termő 1500 ha.

Ábrahámhegy, Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Balatonrendes, Balatonszepezd, Gyulakeszi, Hegymocgas, Káptalantóti, Kisapáti, Kővágóörs, Nemesgulács, Raposka, Révfülöp, Salföld, Szigliget, Tapolca településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. határrészei jelentik ezeket.

A borvidék klímája:
A védett déli lejtőknek köszönhetően szubmediterrán mikroklíma az uralkodó.

A Badacsonyi borvidék fő talajtípusai:
Alapkőzete pannóniai agyag és homok pliocén bazalt, amelyeken bazaltmáladékkal kevert vályogos barna erdőtalajok alakultak ki.

Legnagyobb területen termesztett szőlőfajták:
Olaszrizling, Szürkebarát, Rizlingszilváni, Kéknyelű, Rajnai rizling, Tramini, Ottonel muskotály, Budai zöld, Zeusz.

A borvidék borstílusa:
A Badacsonyi borvidék szinte kizárólag fehér bor termő vidék. Borai a kedvező lejtőszögnek és a sok napsütésnek köszönhetően magas cukortartalommal beérett szőlőkből készülnek. A borok száraz iskolázás esetén is kerekek, teltek, sokszor alkoholban gazdagok. Igényes pincékben jellegzetes minerális ízjegyekkel rendelkeznek, jó évjáratokban nem ritka a késői szüret. A borok számottevő maradékcukor tartalma és az aszúsodás is előfordul.Néhány badacsonyi borász nem csak a hegy megmentését, de a hagyományosnak mondható fajtaszerkezet némileg aktualizált változatának visszaállítását is célul tűzte maga elé. Ennek köszönhető, hogy ma már ismét zöldelnek Pinot Noir, Kékfrankos és a Cabernet ültetvények Badacsonyban.